Az Ausztr�l Nemzeti Egyetem (ANU) �tfog� kutat�sainak k�vetkez�t�ben az ausztr�l korm�ny mint kritikusan, ak�r a kihal�st�l is vesz�lyeztetett fajk�nt jel�lte meg haz�juk egyik igencsak n�pszer� madar�t, a Tasm�n fecskepapag�jt. Dr. Dejan Stojanovic az ANU K�rnyezet- �s T�rsadalomtudom�nyi Iskol�b�l vezette a kutat�csapatot, amely k�zz�tette a 2015-ben indult kutat�s les�lyt� eredm�nyeit. A kutat�s ak�r 15 �ven bel�li kihal�st is lehets�gesnek tartott, ez�rt a csapat �dv�z�lte az �tsorol�st, melyt�l nagyobb v�delmet rem�lnek ezeknek a madaraknak.

"Az �tsorol�s fontos m�rf�ldk� a fecskepapag�jok sz�m�ra, �s kiemeli, hogy fontos megold�st tal�lni a T�rpe ersz�nyesm�kus nev� kisragadoz� negat�v hat�saira, valamint l�nyeges ezeknek a madaraknak az �l�hely�nek meg�v�sa, a szaporod�helyek biztos�t�sa" - mondta Dr. Stojanovic. "Kutat�csoportunk k�vetkez� c�lja az, hogy kital�ljuk, hogyan tudn�nk a jelenlegi, a kihal�s fel� halad� folyamatot pozit�v ir�nyba ford�tani, erre szeretn�nk aj�nl�sokat k�sz�teni".

2015-ben a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Uni� egyszer m�r felemelte fecskepapag�jok fenyeget�si szintj�t az ANU �ltal szolg�ltatott �j bizony�t�kok alapj�n. Az ANU kutat�sok szerint az�ta a faj popul�ci�ja n�gy�vente fel�re cs�kken, ez �sszesen t�bb, mint 90%-os cs�kken�st jelentett az elm�lt 4 �v alatt. Rob Heinsohn professzor, aki szint�n az ANU K�rnyezet- �s T�rsadalmi Iskol�j�nak alkalmaz�s�ban �ll, bemutatta, hogy a faj kihal�s�val az emberek csoportjai is szeg�nyebbek lesznek - p�ld�ul az erd�szek, a k�rnyezetv�d�k �s a term�szetj�r�k.

A kutat�k kifejtett�k, hogy a fecskepapag�jok term�szet�v� szereppel is b�rnak. �k a k�k �s fekete gumif�k beporz�i, amelyek a Tasmani k�rnyezet �s gazdas�g szempontj�b�l kulcsfontoss�g�ak, �s erd�szeti szerep�k is jelent�s. Az els� l�p�st teh�t megtett�k az illet�kesek, a fecskepapag�j sorsa innent�l az int�zked�sek kivitelez�s�nek sz�nvonal�n, sikeress�g�n �s persze a saj�t harci kapacit�sukon, �leterej�k�n is fog m�lni.