Panni egy kis srga-fekete hullmos, mghozz egy nagyon huncut s pajkos darab, a maga j mdjn, akin nem lehet segteni, de... imdni kell t ezrt! Panni kvet engem az egsz laksban, bemegy a konyhba, a frdszobba s a hlszobba is utnam repl. Mr hozzszokott az sszes tkrkhz a szobkban, gyakran s rendszeres idkznknt odarepl mindegyikhez. Imdja nzegetni magt. Kett is van a ketrecben, az egyiket n tartom az orra el, a masikat csengvel egytt vettem s bent lg a kalitkban.
A papagjom sokszor a mikrohullm st mellett l s nzi, ahogy minden nap elksztem a reggelit, a vacsort s a tet. Panni azt is megprblja megvizsglni, hogy milyen telt eszem. Ezrt nha jtkosan meg kell kergetnem, mondvn, hogy "ez az n kajm, nem a tid". A "sok" korbbi, sikertelen gazdi miatt a papagjom nagyon ragaszkodik hozzm, s utlja, ha kimegyek valamirt. Eleinte tlsgosan is ragaszkod volt, de az id mlsval sokat enyhlt, mivel mindig megmondom neki, hov megyek, s mikor jvk vissza.
Panni papagj lvezi, hogy szabadon bejrhat a laks brmely rszbe, amikor a kzelben vagyok, s amikor estre letelepedem a tv el. Idnknt odajn hozzm, s csiripelve lel mellm. Ha a karcsonyi ajndkaimat ksztem, is szeret rszt venni benne, megrinti a karcsonyi dvzllapokat s a szalagokat. A papagjom azt is tudja, hogy mikor van lefekvs ideje, amikor felkapom a ketrect, s azt mondom neki, hogy "Panni, lefekvs ideje van", s felugrik a magas lkre, s hallgat rm. Tudja, hogy mikor van itt az alvs ideje, s ha elfelejtem, emlkeztet r azzal, hogy a ketrecben ugrlva felhvja magra a figyelmemet, jtszik a jtkaival, s prblja a hangoskodsval szrevetetni velem, hogy valamivel el vagyok maradva.
|