Az Ausztrl Nemzeti Egyetem (ANU) tfog kutatsainak kvetkeztben az ausztrl kormny mint kritikusan, akr a kihalstl is veszlyeztetett fajknt jellte meg hazjuk egyik igencsak npszer madart, a Tasmn fecskepapagjt. Dr. Dejan Stojanovic az ANU Krnyezet- s Trsadalomtudomnyi Iskolbl vezette a kutatcsapatot, amely kzztette a 2015-ben indult kutats leslyt eredmnyeit. A kutats akr 15 ven belli kihalst is lehetsgesnek tartott, ezrt a csapat dvzlte az tsorolst, melytl nagyobb vdelmet remlnek ezeknek a madaraknak.
"Az tsorols fontos mrfldk a fecskepapagjok szmra, s kiemeli, hogy fontos megoldst tallni a Trpe ersznyesmkus nev kisragadoz negatv hatsaira, valamint lnyeges ezeknek a madaraknak az lhelynek megvsa, a szaporodhelyek biztostsa" - mondta Dr. Stojanovic. "Kutatcsoportunk kvetkez clja az, hogy kitalljuk, hogyan tudnnk a jelenlegi, a kihals fel halad folyamatot pozitv irnyba fordtani, erre szeretnnk ajnlsokat kszteni".
2015-ben a Nemzetkzi Termszetvdelmi Uni egyszer mr felemelte fecskepapagjok fenyegetsi szintjt az ANU ltal szolgltatott j bizonytkok alapjn. Az ANU kutatsok szerint azta a faj populcija ngyvente felre cskken, ez sszesen tbb, mint 90%-os cskkenst jelentett az elmlt 4 v alatt. Rob Heinsohn professzor, aki szintn az ANU Krnyezet- s Trsadalmi Iskoljnak alkalmazsban ll, bemutatta, hogy a faj kihalsval az emberek csoportjai is szegnyebbek lesznek - pldul az erdszek, a krnyezetvdk s a termszetjrk.
A kutatk kifejtettk, hogy a fecskepapagjok termszetv szereppel is brnak. k a kk s fekete gumifk beporzi, amelyek a Tasmani krnyezet s gazdasg szempontjbl kulcsfontossgak, s erdszeti szerepk is jelents. Az els lpst teht megtettk az illetkesek, a fecskepapagj sorsa innentl az intzkedsek kivitelezsnek sznvonaln, sikeressgn s persze a sajt harci kapacitsukon, leterejkn is fog mlni.
|